Romantika

A romantika a 18. és 19. század során kibontakozó művészeti, irodalmi és filozófiai irányzat, amely a racionalizmus és a klasszicizmus ellenreakciójaként jelent meg. Fő jellemzője a személyes érzelmek, egyéni élmények és a természet iránti mélyebb kapcsolat hangsúlyozása. A romantikus művészet és irodalom gyakran foglalkozik a szépséggel, a melankóliával, a hősiességgel és a természet titokzatos aspektusaival. A romantika jellemzően az álom világát és a gyakran misztikus-mitológiai elemeket is magában foglalja. A romantikus gondolkodásmód világképe szerint az emberi lélek komplexitása és az érzelmek kifejezése elsődleges fontosságú, így a művészek és írók gyakran autobiografikus elemeket integráltak alkotásaikba. A romantika időszaka alatt sok olyan mű keletkezett, amely a szabadság, a forradalom és az indulás gondolatát tükrözte, éppen ezért a kor a társadalmi és politikai változások idején került előtérbe. A romantika hatása a zenében, képzőművészetben és architektúrában is megfigyelhető.